Az elõzetes felmérések szerint évente egy millióan, felerészt külföldiek, fõként németek lennének kíváncsiak Drakulára, a nagyra törõ elképzelés szerint a vérengzõ egykori fejedelem mítosza évente húsz millió euró tõkét vonzana a térségbe. A nagy turistaforgalomhoz azonban többre is szükség van: bár Segesvár száz kilométeres körzetében két repülõtér is van: a marosvásárhelyi és a nagyszebeni, ezek korszerûsítésre szorulnak. Egyelõre nem kezdõdött meg annak az autópályának az építése sem, amely Budapestet Szegeden, majd Nagyszebenen át kötné össze Bukaresttel. Egyelõre ennek az útnak csak az M5-ös magyarországi szakasza készült el, amely Kiskunfélegyházáig vezet.

A Drakula-parkkal azonban van némi probléma: az egyik az, hogy Segesvárnak köze nincs a vámpír-fejedelem mintájához, Vlad Tepes egykori Havasalföldi fejedelemhez. Neki ugyanis másutt, csaknem kétszáz kilométerrel odébb, a Brassó melletti Törcsvárott (Bran) volt kastélya, és amely alighanem konkurenciája lesz a segesvári komplexumnak -- már csak azért is, mert a törcsváriak is éppen azon gondolkodnak, hogyan csábíthatnák oda a hátborzongatásra vágyó turistákat, akik közül éppen, hogy nem a németek, hanem az amerikaiak és az olaszok bizonyultak eddig is vevõknek az élményre. A németek ugyanis saját történelmi múltjuk részeként kezelik a szász várakat, és aligha örülnek, ha rémdráma-kulisszának használják õket. Mint ahogy a román közvélemény sem rajong azért, hogy az amerikaiak zömének, ha egyáltalán tudják róluk, hogy kik õk, egy Disneylandbe való vámpírfigura jut róluk eszükbe. Arról nem is beszélve, hogy magyar szempontból sem volna olyan vidám dolog egy vámpírparádé a segesvári csata, a negyvennyolcas szabadságharc egyik jelentõs -- és tragikus -- helyszínén.