A történelemtudomány elõtt már régóta ismert, hogy a mai Beludzsisztán ill. Mergár környékén élõ népek magas fokú civilizációval rendelkeztek 8-9 ezer évvel ezelõtt: földet mûveltek, állatokat tartottak és bonyolult ékszereket készítettel kagylókból, ametisztbõl és türkizbõl. Azt azonban senki nem gondolta, hogy fogászhoz is jártak.

Tavaly azonban Andrea Cucina, a Missouri Egyetem munkatársa egy Mergárból származó tetem állkapcsának tanulmányozása közben egy olyan zápfogat talált, amelyen egy apró, de tökéletesen kerek lyuk volt. Pár hónappal késõbb aztán egy másik állkapocsban is talált egy ugyanilyen fogat. Olasz és francia kollégáival rengeteg eshetõséget megvizsgáltak. A dekorációs célokat rögtön ki lehetett zárni, hiszen a lyukak olyan helyen voltak, ahol normális esetben nem látszanak. Nyakláncra sem fûzték õket, hiszen még mindig az állkapocsban voltak. Nem tûntek temetkezési szertartás részének sem, mivel az egyik lyuk teteje ki volt szélesedve, Cucina szerint kétségkívül a rágástól, vagyis a lyuk fúrása után az illetõ fogat még jó ideig használták.

Végül megvizsgálták a fogakat elektronmikroszkóppal is, és azt találták, hogy a lyukak alakja túl tökéletes ahhoz, hogy baktériumoktól származhatnának, és apró koncentrikus rovátkák is elõtûntek, amelyeket minden bizonnyal a parányi kõdarab okozott. A két lyuk átmérõje is teljesen megegyezett.