Albán szélsõségesek csütörtökön este körbezártak és még pénteken délelõtt is tûz alatt tartottak egy macedón belügyi konvojt. Egyelõre annyit tudni, hogy egy rendõr és egy gerilla meghalt. A gépkocsioszloppal összesen harmincan utaztak, segélyszervezetek képviselõi mellett a macedón belügyminiszter-helyettes és több újságíró is.
A csoport azért indult a térségbe, hogy megbeszéléseket folytasson helyi albán vezetõkkel a térségben lakó albánok élelmezésének megoldásáról.
Korábban amerikai csapatok elfoglalták a szakadárok fõhadiszállását Koszovóban.
A NATO közben engedélyezte a jugoszláv erõknek, hogy behatoljanak a koszovói-szerb határ mentén létesített nemzetközi ütközõzónába, hogy leszámoljanak a szerb oldalra rendszeresen áttámadó albánokkal.
Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kétkedve ugyan, de végül elfogadta a NATO javaslatát, hogy csak a demilitarizált zónának csak egy, méghozzá igen veszélyes részébe engedik be a jugoszláv csapatokat. Az államfõ szerint megkérdõjelezhetõ a KFOR hatékonysága. Ugyanakkor egy brit lapnak azt is kijelentette: tekintettel Belgrád NATO-kapcsolatainak meglepõen gyors fejlõdésére, elképzelhetõnek tartja, hogy Jugoszlávia egy napon a NATO hivatalos partnerévé váljon,
Közben három vezetõ albán politikai párt képviselõi azt szorgalmazzák, hogy a Koszovói Védelmi Hadtest legyen jelen a biztonsági sávban. Ezt a követelést az albán pártok eljuttatják a KFOR parancsnokságára és az ENSZ Biztonsági Tanácsához is. Jakup Krasniqi, a Demokratikus Párt fõtitkára szerint ez a lépés ellentétben állna ugyan az ENSZ vonatkozó határozataival, mégis lehetõvé tenné, hogy a KFOR és a békemisszió erõi megakadályozzák Presevó, Bujanovác és Medvegya Felszabadítási Hadseregének tagjait és a macedóniai Albán Népi Hadsereg tagjait abban, hogy Koszovó területét támadásaik kiindulópontjául használják.
Nyomtatható verzió
Küldje el a cikket