Egy 1500 éve Rómában eltemetett kisgyermek csontvázából kivont DNS-ben malária fertõzésre utaló jeleket talált egy angol kutatócsoport. A kutatócsoport vezetõje, Dr Robert Sallares a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy mindezidáig ez a maláriával foglalkozó genetikai vizsgálat nyúlik vissza legrégebbi idõkig, és bizonyítja, hogy a kór már az õsi görög és római civilizációt is sújtotta.
Ez az eredmény erõsíteni látszik azt a feltevést, miszerint az ötödik században kitört maláriajárvány valamiképpen közrejátszott a Római Birodalom bukásában. "Az õsi DNS-ek vizsgálata új utat nyit a kór történetének kutatásában" -- mondta Sallares, az angliai Umist (University of Manchester Institute of Science and Technology) munkatársa -- "Ha ugyanilyen vizsgálatokat el tudunk végezni régebbi anyagokon is, akkor meg tudjuk határozni, hogy mikor került a malária Európába."
A malária szó egyébként az olasz mal-aria (rossz levegõ) kifejezésbõl származik, de "Római láz " néven is ismert volt ez az õsi betegség. Napjainkban évenként 300-500 millió ember betegszik tõle meg, és jó néhány millió bele is hal, fõleg Afrikában, Indiában, Dél-kelet Ázsiában és Dél-Amerikában.
Nyomtatható verzió
Küldje el a cikket