A bejelentés részleteit titokban akarták tartani, ám az angol lapok szombaton megtörték az embargót, és részleteket közöltek a mai washingtoni tájékoztató anyagából.

Az emberi genom annak a több mint hárommilliárd bázisnak a sorrendje, amely a sejtmagban lévõ örökítõanyag, a kettõs spirálú dezoxiribonukleinsav (DNS) "létrafokait" alkotja. Négyféle bázis van -- ezeket nevük kezdõbetûirõl A, C, G és T bázisnak nevezik -, és közülük egy-egy, különbözõ variációjú hármas csoport határoz meg egy-egy aminosavat, összesen húszfélét, ezekbõl bonyolult és sokféle összetételben épülnek föl a szervezet fehérjéi, a haj keratinjától a vér hemoglobinjáig. Az emberi szervezet mintegy százbillió sejtjének mindegyikében megvan a teljes DNS-lánc, de csak egyes részei aktívak a sejt funkciója szerint. A ma részletesen nyilvánosságra hozandó kutatási eredmények szerint az emberek közötti igen kicsiny, mindössze 0,2 százaléknyi eltérések egy része eltérõ tulajdonságokat, más része pedig különbözõ betegségekre való hajlamot határoz meg.

A "térkép" különös jelentõségét az orvostudomány számára egyébként az apró eltérések adják -- feltéve, hogy a szakértõk megfejtik a DNS-lánc mintegy negyven százalékának eddig még ismeretlen szerepét is.

A ma használatos gyógyszerek kevesebb mint ötszáz vegyi célpontot tartanak célkeresztjükben az emberi szervezetben. A DNS-lánc titkainak megfejtése több ezerre növelheti a célpontok számát: sok száz milliárd, akár billió dolláros üzlet lehetõsége nyílik meg.

A Human Genome Project -- húsz amerikai, brit, japán, francia, német és kínai tudóscsoport -- a nyolcvanas évek közepén kezdett dolgozni az emberi genomon, közpénzbõl, és 2005-re ígért eredményt. A kilencvenes évek közepén felbukkant egy cég az amerikai Maryland államban, Rockville-ben -- a Celera Genomics Inc. -, azt ígérvén, hogy már 2001-re befejezi a munkát. A Celera Genomics versenye a Human Genome Projectet is megpezsdítette, így tavaly júniusban már egyidejûleg közölték, hogy gyakorlatilag mindketten készen vannak a fõ vonalakban felvázolt alaptérképpel. Most a Nature a Human Genome Project, a Science pedig a Celera térképét közli.