Ausztrál kutatóknak sikerült az 1974-ben, Ausztrália dél-keleti részén lévõ Mungo tónál talált "Mungo Man" csontvázából DNS mintát kivonniuk. A rendkívül bonyolult eljárás nem kevésbé meglepõ eredménnyel járt: az örökítõanyag teljesen egyedi volt, olyan, ami nem hasonlít semelyik eddig megismerthez sem.

Míg a lelet anatómiailag teljesen hasonlít a modern emberhez, származásilag egy azóta már kihalt ághoz sorolható. Ez viszont megkérdõjelezi azt az elméletet, ami "Ki Afrikából" néven vált ismertté, és ami szerint a ma élõ emberek egy Afrikából kb. 100 ezer éve elvándorolt csoprttól származnak. (Manapság egyébként ezt a nézetet tartják a legszélesebb körben elfogadhatónak.)

A Pennsylvaniai Egyetem antropológusa, Alan Mann szerint a felfedezés rendkívüli, és teljesen váratlan. Alan Thorne, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa szerint, aki a kutatást is vezette, "az egyszerû "Ki Afrikából" elmélet tovább nem tartható fent."

Vannak azonban olyan szakértõk is, akik ezzel nem értenek egyet: "A genetikai bizonyítékok többértelmûek" -- állítja például Colin Groves, aki szintén az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa. -- "Az Afrikai származás modellje a különbözõ õskori leleteken áll vagy bukik Az én véleményem szerint pedig áll." -- mondta.

Az új elmélet egyébként ellentmond annak a közelmúltban végzett vizsgálatnak is, ami a mithokondrium DNS-ét vizsgálta, és amely szintén alátámasztotta a Ki Afrikából elméletet. (Lásd alább az "Afrikai származás" címû cikket.)