Egy példátlan szigoral elvégzett genetikai tanulmány újabb lendületet adott annak az teóriának, miszerint minden mai ember Afrikáig vezetheti vissza a gyökereit. A vizsgálat az eredetünket nõk egy kis csoportjáig vezeti vissza, akik 170 ezer évvel ezelõtt éltek Afrikában, és akik leszármazottai kb. 50 ezer éve vándoroltak el onnan.

A "Ki Afrikából" elnevezésû elmélet részben a mitokondrium egy apró darabjának génvizsgálatára támaszkodott. (A mitokondriumok olyan sejtszervecskék (sejtalkotók), amelyek a sejt többi részének szükséges energiát állítják elõ a "szokásos" ATP nevû vegyület formájában.) Azért pont ez a sejtalkotó vált a génvizsgálatok célpontjává, mert ennek struktúrája kizárólag anyai ágon öröklõdik.

Annak ellenére, hogy az elmélet eddig is elég nagy népszerûségnek örvendett, a teória támogatói is felhívták arra a figyelmet, hogy egy ilyen kis darab DNS megvizsgálásával nem lehet minden kétséget kizáró következtetéseket levonni.

A mostani kutatások során a svéd és német kutatók a mitokondrium kromoszómájának mind a 16 ezer bázisát átnézték 53 olyan embernél, akik a Földgolyó teljesen különbözõ helyeirõl származnak. Az eredmények az 50 ezer évvel ezelõtti afrikából való elvándorlás elsõ statisztikusan is magbízható bizonyítékát szolgáltatják.

"A mitokondrium adatainak hiányossága hosszú ideig bosszantó kételyt eredményezett." -- mondta a tanulmány vezetõje, Ulf Gyllensten, az Uppsalai Egyetem genetikusa. Elmondta azt is, hogy eddig a szóban forgó DNSnek mindössze a 7 százalékát elemezték.

"Ez egy nagy ugrás volt." -- tette hozzá Blair Hedges, a Pennsylvanniai Állami Egyetem evolúció-biológusa. -- "A "Ki Afrikából" elmélet bizonyítékai ezzel végleg túlsúlyba kerültek."