Letartóztatták Jacques Chirac egykori kabinetfõnökét. A politikust azzal vádolják, hogy Chirac kormányfõsége alatt, Párizs gaulle-ista városvezetésében a közbeszerzési pályázatokon elõre megállapodott a nyertesekkel, hogy megszerzett pénz 2 százalékát adományként átutalják. Tanuk szerint a jelenlegi államfõ is tudott az adományokról. Az így befolyt pénz 600 millió frank (kb. 80 millió dollár).
Michel Roussin 1977-tõl 1995-ig tartó párizsi polgármestersége idején illegális pártfinanszírozási hálózatot hozott létre, azaz néhány közbeszerzési pályázat nyerteseivel megállapodott: a megszerzett összegek két százalékát azok adományként utalják át a jelenlegi államfõ vezette RPR-nek. (A pénzbõl amúgy jutott a kisebb jobboldali pártnak, az UDF-nek, illetve a szocialistáknak, akik azután a kommunistáknak is adtak belõle).
Az 1994 óta tartó nyomozás megállapította: mintegy 600 millió frank -- hozzávetõlegesen 80 millió dollár -- szivárgott át a pártkasszákba. Idén szeptemberben a Le Monde nyilvánosságra hozta annak az 1996-os videofelvételnek az átiratát, amelyen a tavaly elhunyt Jean-Claude Méry építkezési vállalkozó leleplezõ nyilatkozatot tett az egykori piszkos ügyek fõszereplõirõl. Az RPR egykori központi bizottsági tagja az adománygyûjtõ mesterkedésekben játszott szerepe miatt 1994 és '95 között börtönben is volt, társairól azonban ott és akkor két okból sem árult el semmit. "Pénzt ígértek a hallgatásomért, és azt mondták, Chirac 1995-ös elnökválasztási sikere függ tõlem" -- magyarázta a vállalkozó.
Az ügy folytatásaként végül a múlt héten a három érintett párt pénztárosai egybehangzóan vallottak a történtekrõl, s Michel Roussin fõszerepérõl. Chiracnak tehát feltétlenül van oka aggodalomra. Egyelõre az EU-csúcs körüli tennivalókra hivatkozva megpróbál ugyan kitérni a nyilatkozatok elõl, ám ezt a játékok sokáig már nem ûzheti.
A francia parlament egyik képviselõje bizalmatlansági indítványt szorgalmaz Chirac ellen. A vezetõ pártok ugyanis attól tartanak, hogy a közvélemény mindannyiuktól elfordul. Márpedig jövõre önkormányzati, 2002-ben pedig parlamenti és államfõválasztás lesz Franciaországban. Így azután még az RPR egyik kulcsvezetõje, a párt fõpolgármester-jelöltje, Philippe Seguin is vészharangokat kongatott, mondván: "Mélypontra süllyedt a demokráciánkba vetett bizalom, ezért magyarázatokra van szükségünk". Mindezek után nincs semmi meglepõ abban, ha a Reuters elemzõje úgy véli: "Chirac sosem látszott még ennyire magányosnak és meggyengültnek".